személyazonosság

Tegnap hazaérkeztemkor, hajnali egy fele találkoztam végre a háziúrral, Yamazaki sannal. Éppen hazafelé igyekezett ő is, egy zacskóba csomagolt kupac kardamonnal, amire valamiért nagyon büszke volt és végtelen boldogsággal töltötte el, hogy van neki olyanja. Amikor meglátott, hogy a bicikliparkolónál (8 db olyan szokásos biciklilakatolós) tétovázom, mert már megint valaki a helyemre parkolt, pedig a helynek havidíja van és most meg az én biciklim el se fér, kedvesen a segítségemre sietett, és sürgősen odébbpakolta a jogtalan helyhasználót, aztán pedig a szokásos hajimemashite, meg hogy ő már nagyon találkozni akart velem. Hiába no, Higashiyukigayában még ritkaság a gaijin.


Kínába mennék

Lakótársam éppen szülővárosáról végez kutatást, ami egyelőre főleg a google maps nézegetéséből áll. Én meg nézegetem vele, mert a kínai Guangzhou város igencsak érdekesen néz ki felülről. 
Mint a legtöbb agy kínai város, Guangzhou is az utóbbi években nőtt akkorára,amekkora, így a kis falvaknak nem volt idejük eltűnni. Ellenben a rozzant kis viskók nagyon rosszul festenek egy forgalmas főút mentén, pláne ha épp az Ázsiai Játékok rendezője a város, ezért az út menti házak kaptak szép új narancssárga tetőt.


Régi és új együtt.



KÍnában bonyolultak a földviszonyok. Ha város, akkor minden az államé, ha vidék, akkor a farmereké. A mezőgazdasági földön pedig nem lehet építeni. Ha a város épp bekebelezte a vidéket, és a farmerek arra várnak, hogy a már építési telekké vált földjeiket eladhassák az államnak, akkor ezekre a földekre csak valami ideiglenes dolgot építenek a tulajok. A rengeteg kék tető ezeket az ideiglenes, leginkább talán piachoz hasonlÍtható épÍtményeket fedi. 

 A befektetők pedig imádják a formákat, és egy szabály van, minden házhoz kell úszómedencét építeni, mert itt az év 9 hónapjában nagyon meleg van.




Ez pedig a város új központja egy remek tengellyel, a végében egy hajóval, amit az emlÍtett sportesemény megnyitójára építettek, és azóta se tudnak vele mit kezdeni. A képen rejtőzik még egy Zaha Hadid épület is.






Dilibogyó

Továbbra is gyakorlat, továbbra is 10-től 12-ig, heti minimum 6 nap munkaidő, ezért csak ilyen bejegyzésre futja. Gondolom, sokaknak nem újdonság. A koreaiak ennyivel lazábbak a japánoknál.