Breaking
Tegnap, azaz november 24-én (amerikai felbújtásra) angol és japán felirattal, magyarul (gondolom máshogy nem is lehet) megnéztük Tarr Béla A torinói ló című filmjét. A film után pedig maga a rendező válaszolt a (szundikálásból épp felébredt) közönség kérdéseire (inkább maradt volna csöndben) a Yurakucho Asashi Hallban. Én sokkal rosszabbra számítottam: hosszú, lassú, unalmas művészfilmre. Hosszú is volt, meg nagyon lassú is, de valahogy nem unalmas és nagyon nagyon szép. Alant a művészúrról készült nem túl jó kép (szemüveg a homlok közepén) illetve a film kezdő képsora.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
A művészfilm mintájára bevezethetnénk a "művészház" kifejezést, ami azt jelenti, hogy alapvetően szürke, jellegtelen és rettentően unalmas házra számítunk. Lehet még brutális vagy gyászos is. Ha mégsem ilyen, akkor először csodálkozunk, azután besoroljuk a kivételek közé, mert hát rendnek muszáj lennie... (^_*)
VálaszTörlésVicces, hogy Japánba "kellett menned", hogy megnézd ezt a filmet:D Egyébként tényleg érdekesen indul a film, lehet, hogy majd én is megnézem...
VálaszTörlésRendben, művészház, de szerintem a házak kevésbé akarnak tudatosan 'művész' jelzőt kapni, mint a filmek, ez legalábbis feltűnően törekedett a cím elnyerésére.
VálaszTörlésOtthon nem hiszem, hogy eszembe jutott volna megnézni, de itt meg már mégiscsak, magyar film magyarul japán és angol felirattal, mikor fordul ez elő máskor?:)
shanghaiban én is leugrottam egyszer a sarki dévédéshez, és találtam egy magyar nyelvű, lengyel és kínai (?) feliratos jancsó filmet. végignézni már nem biztos, hogy sikerült, viszont több mint négy évvel az eset után a napokban olvastam valami ujjongó cikket, hogy végre megjelent a film dvd-n. itthon : )
VálaszTörlés