Mert eddig még nem nagyon volt róla szó. Először is a 'Centennial Hall', ami Ookayama vonatállomásról kilépve rögvest szembetűnik. Tervezője Shinohara mester, róla nemsokára lesz külön poszt, mert jelentőssége (mint kiderült) felbecsülhetetlen. A félhenger elől-hátul kilóg, mert a mester épp ilyen korszakát élte (ez volt az utolsó).
A főépület mellett, ha továbbmegyünk, először a földalatti könyvtárrészleg felülvilágítója, majd a hozzátartozó felszín feletti olvasó-épület is előkerül. Ez utóbbit állítólag sajttortának szokás becézni.
A régi főépület felé vezető árnyas fasor helyett meg sem állunk Midorigaookáig, a kampusz másik feléig. Ez nagyjából 10 perc séta, közben még a vonatsínek alatt is át kell menni, illetve végső megpróbáltatásnak mindig vár ez a szépséges lépcső. A romantikus futónövény borította épület pedig már az építészeké.
Shinoharaaaaaaaaaa!!!!
VálaszTörlésAmúgy ezek szépek?
VálaszTörlés:D a félhengereset minél többször látom, valahogy kezdem megszokni, meg főleg, hogy most az építészéről tanulunk, legalább lassan értem, hogy miért csinálta, amit. A sajttorta látványos akart lenni, adott környezetben sikerült is neki, és különben is szeretek a második emeletén tanulni, még ha enni szigorúan tilos is közben. Az építészlakból sok nem látszik, de az egy ronda doboz, gyanítom a növényt ápol és eltakar szándékkal rakták rá (nincs ronda ház, csak kevés fa ugye...).
VálaszTörlés